Emberek fényképezése, portréfotózás – 4. rész

Emberek fényképezése, portréfotózás – 4. rész

Kiváló fényképek újszülöttekről

Valószínűleg hallottad már valahonnan, hogy nagyon nehéz kisbabákat fényképezni. Ez lehet, hogy igaz, de az újszülöttek általában egy kis előnnyel indulnak: alszanak. Így van, az újszülöttek az idő nagy részében alszanak, így könnyebb jó képeket készíteni róluk, mint gondolnád. Persze a megfelelő környezetbe kell helyezni őket, különben mindenki, aki megnézi a képeket, valami olyasmit mond majd, hogy “Csak kár, hogy alszik”.

Általában az emberek azt szeretik, ha a kisbabák ébren vannak és mosolyognak a képeken, de van az újszülött-fényképezésnek egy népszerű ágazata, amely a kisbabát, az anyukával (vagy apukával) egy csendes pillanatban ábrázolja. Az eredmény nagyon megható tud lenni. Ezt első kézből tapasztaltam, amikor David Ziser (a világszínvonalú esküvői és portréfotós) egy estén keresztül fényképezte az egyik közös ismerősünk újszülött kislányát. Persze Davidnek hatalmas előnye volt, mert a kislány történetesen a legédesebb kisbaba széles e világon, de ő is jól játszotta meg a lapjait egy egyszerű, de nagyon hatásos technikával: a szülőkkel hosszú ujjú garbót vetetett fel. Egyenként a szülők a kezükbe vették a babát, és így fotózott David. Nagyon szűkre vette a képkivágást (a szülőkre közelített), és a végeredmény egy édes kisbaba, amint az anyukája (és apukája) kezében pihen. Ilyen típusú fotókhoz szórt vakufényt vagy egy oldalt eső ablakból érkező puha természetes fényt is lehet használni.

Kiváló portrék napnyugtakor

Mindenki szeretne napnyugtakor portrét fényképezni, mert az ég olyan gyönyörű, de akad néhány probléma:

  • a modellnek csak a körvonala jön ki a képen, mert túl világos mögötte a napnyugta, vagy
  • vakuzol, és nagyon lapos, kiégett lesz a modell

Azért van megoldás: kapcsold ki a vakut, és fordítsd az ég felé a géped. Nyomd le félig az exponálógombot, így a gép az égre mér fényt. Az exponálógombot félig lenyomva tartva (vagy a fénymérésrögzítés gombot használva) állítsd be a kompozíciót, de úgy, hogy közben visszakapcsolod a vakut (a vaku erejét jól legyengítve – mondjuk 1/4-re vagy még kevesebbre), és csak vakudból jövő kevés fénnyel fényképezz. Így a modelled csak derítő vakuzást kap, és az ég is jól néz kis mögötte. Régi trükk, de jól működik.

Jobb portrék természetes fényben, derítőlapokkal

Ha szeretnél jobb szabadtéri portrékat készíteni, szerezz be derítőlapot. A derítőlap visszaveri a fényt a modellre. Ez részben azért nagyon praktikus, mert portréfotózáskor a napfény nem mindig oda süt, ahova szeretnéd. Derítőlap használatával a napfény egy részét a modellre tükrözheted, pontosan oda, ahol szükség van rá. A derítőlap azért nagyszerű, mert:

  • Olcsó. Én 75 cm-es Wescott 5-in-1 összecsukható derítőlapot használok (arany, ezüst, fehér, fekete és áttetsző színben szórja a fényt – az erős közvetlen napfényben történő fotózáshoz, a nap és a modell közé helyezed, és akkor puhítja és szórja a fényt), amelynek 8-10 ezer forint az ára (mondtam, hogy olcsó).
  • Az összecsukhatóság fontos, mert kicsi, lapos körben összehajtható
  • Nagyon könnyű, így bárhova egyszerűen magaddal viheted
  • Meg fogsz döbbenni, hogy egyetlen 8-10 ezer forintos kiegészítő mennyivel jobbá tudja tenni a portréidat – vagy azzal, hogy derítőfényt szór (például amikor a modelled hátulról kapja a fényt (a hátát süti a nap), így gyakorlatilag csak a sziluettje látszik, ekkor a napfény egy részét visszaverheted rá, majdnem úgy, mintha lámpát használnál), vagy pedig azzal, hogy világosabbá teszik a sötét árnyékokat a modell arcának egyik oldalán.

Innen szereztem be a Westcott 5-in-1 derítőlapomat:

Minden bizonnyal a derítőlap fehér oldalát fogod a leggyakrabban használni, mert az a leglágyabb. Az ezüst oldat általában stúdióban, illetve akkor fogod használni, amikor igazán “ütős” visszavert fényre van szükséged a szabadban (sokkal több fényt ver vissza, mint a fehér oldal). Az arany kizárólag szabadtéri portrékhoz való, és késő délután működik a legjobban, mert nagyon meleg, naplementeszerű aranyra színezi az általa visszavert fényt.

Hogyan irányítsd a derítőlapot

Ha valaha figyelted már fotózáskor, hogyan irányítsák a derítőlapot a modell felé, láthattad, hogy általában alulról verik vissza a fényt a modellre. Ez kiválóan működik, ha csupán bizonyos árnyékokat akarsz deríteni, de amikor a derítőlap adja a fény nagy részét (a modelled árnyékban van), akkor felülről világítsd be őt (az alsó derítéssel kicsit úgy világítasz, ahogy a szörnyes filmekben próbálják meg rémisztőbbé tenni a szörnyet. Persze vélhetően nem ezt a hatást szeretnéd elérni, legfeljebb ha az anyósodat világítod meg. Nem az enyémet, isten ments, hiszen ő egy szent, de hát tudod, hogy a többi anyós milyen.) A lényeg az, hogy az emberek jellemzően felülről megvilágítva festenek a legjobban, így a derítőlapot tartó segéded emelje azt fel a magasba, és onnan fentről tükrözze vissza a fényt a modellre, amitől határozottan jobban fog kinézni.

(Mondtam már, hogy jó, ha egy barátod magaddal viszed, hogy fogja valaki a derítőlapot? Bizony. Ha nem így teszel, a derítőlapod ott fog heverni a földön. Szerencsére árulnak derítőlapállványokat is azok számára, akiknek nincsenek barátaik, ám ha esetleg közéjük tartozol, akkor vélhetően nem a derítőlap irányítása most a legnagyobb problémád. Bocs, elkalandoztam a tárgytól.)

Kérd meg barátod, hogy tartsa fel a derítőlapot jó magasra, majd lassan döntse lefelé, míg el nem kezdi megvilágítani a modell arcát. Neked kell irányítani a barátodat, hogy mennyire döntse. Ideális esetben 45 fokos szögben éri a modellt a fény, de a derítőlap mozgatása közben szerencsére látni fogod, hogyan mozog a fény, így nem lesz nehéz megtalálni a megfelelő pozíciót. Amikor jól néz ki a modell, mondd a barátodnak, hogy tartsa így, amíg elkészíted a felvételt. Gyerekjáték.

Lapos fényben használj derítőlapot

Felhős napon is érdemes a derítőlapod után nyúlnod, mert ilyenkor a fény hajlamos ellaposodni. Ez azt jelenti, hogy nincsenek árnyékok modelled arcának egyik felén. Nem teljesen használhatatlan az ilyen fény – ellentétben az éles, közvetlen napfénnyel -, de nem is a legjobb, mert a jó fénynek jellemzően van valamilyen iránya. Szóval egy felhős napon, vagy ha a fotóalany árnyékban van, derítőlap segítségével irányítsd a napfény egy részét arcának egyik oldalára, finom árnyékot hozva létre ezzel az arca másik felén. Ebben az esetben a derítőlapot kezelő barátod jó magasan tartja azt, hogy elkapja a napot, majd nem a modell elé, hanem tőle balra vagy jobbra áll, hogy a fény az arc egyik oldalára verődjön vissza, és egy kevés az orcájuk másik felére is jusson belőle.

Minél közelebb van a derítőlap, annál lágyabb lesz a fény

Ha modelled árnyékban áll és szeretnél rá napfényt visszaverni, jó tudni, hogy minél közelebb helyezed hozzá a derítőlapot, annál szebb és lágyabb lesz a fény. Ám ha a derítőlapot tartó embernek 8-10 méternyire kell állni ahhoz, hogy a modellre visszaverhető fényt találjon, mire eléri a modellt a fény, nagyon kemény és a szó szoros értelmében rossz fényben tünteti fel azt, akit meg szeretnél örökíteni. Ideális esetben érdemes hát a modellt úgy állítani, hogy maradjon ugyan árnyékban, mégis viszonylag legyen közel a napos részhez. Így a derítőlapot tartó barátod elég közel lesz hozzá ahhoz, hogy lágyabb, jobb minőségű legyen a visszavert fény.