A legendás épület, ahol több hónapos várólistával dolgozott az utolsó királyi és császári fotós

A legendás épület, ahol több hónapos várólistával dolgozott az utolsó királyi és császári fotós

A Mai Manó Ház épületsétáján bepillanthattunk a műteremház korabeli működésébe, és megtudtuk azt is, milyen különlegességet fedtek évtizedekig a tapéták.

Fényképezős puttót, múltszázadi fényképezőgépet és hatalmas ablakú napfényműtermet is láttunk Budapest egyik legrégebbi és legkülönlegesebb műteremházában. A Mai Manó Ház épületsétáján megismertünk a ház izgalmas múltját, bepillantást nyertünk a korabeli fényképészeti stúdió működésébe. Ráadásul megtudtuk azt is, milyen különlegességet fedtek évtizedekig a tapétái.

Mai Manó császári és királyi udvari fényképész feleségével 1892-ben 35 ezer forintért vásárolta meg a Nagymező utca 20. szám alatti telket. Az itt álló egy emeletes lakóházat elbontották, és Nay Rezső tervei alapján felépíttették műteremházukat.

mai_mano_archiv_epulet_3
Mai Manó felvétele a műteremházáról, a felépítést követő első évben.1895. albumin, kabinetportré, magántulajdon – Forrás: maimanohaz.blog.hu

Az épület külső homlokzatát nézve csak kapkodjuk a tekintetünket. A neoreneszánsz, historizáló stílus gazdag díszítőelemei között láthatunk zöld és sárga Zsolnay burkolatot, freskókat, illetve gyönyörű domborműveket is a festészet és a fényképészet allegorikus nőalakjaival. Az alábbi fényképezőgépet tartó puttó pedig alighanem a legaranyosabb mesterségjegyes épületdísz a fővárosban

197e6b5920650dac79d840919a413c76_1
fa9b885b09b60955736faa8e09eb52f0_1
Köztérkép – Göröntsér Vera fotói
f8e5305848f47dd4b6830e76ccee9d30_1
Köztérkép – Kotricz Tünde fotója

A Mai Manó Ház érdekessége, hogy tudatosan fényképészeti stúdiónak szánták. A kívülről három emeletesnek tűnő épület valójában nyolc szintet rejt, ami napfényes tereivel magába foglalta a fényképészet színtereit is.

A műteremház utcai szárnyában voltak a nagy világosságot igénylő terek: a műterem és a fényképek sokszorosítására szolgáló helyiségek. Illetve itt kapott helyet a tulajdonos lakása is.

Mai Manó

320px-Mai_Manó_1895

Mai Manó nem egy felvett művésznév, hanem a császári és királyi udvari fényképész születési neve. A fotográfus főként gyermek fényképészként vált híressé. Munkáiért a párizsi világkiállításon aranyérmet is kapott.

Műterme felső kategóriás fotóstúdiónak számított. Megrendelőinek 2-3 hónapos várólistára kellett iratkozniuk, ha a mesternél akarták lefotóztatni magukat. Mai Manót az utolsó királyi és császári fotósnak szokták nevezni, mert a monarchiával egy időben 1917-ben hunyt el.

Az műteremház fénykorában az előcsarnok vezetett a – már beépített – udvar és a főlépcsőház felé. A lépcsőház oldalfalában ma is megnézhetjük a díszes kirakatszekrényeket, amelyben Mai Manó legjobban sikerült fotográfiáit helyezték el. A híres társasági személyekről, elegáns dámákról és bájos gyermekekről készült fotók nem csak reklámot csináltak a művésznek, hanem katalógusként is szolgáltak: a megrendelő egyúttal választhatott is a hátterek, beállítások, kellékek és világítások közül.

Az előcsarnokból márványlépcső vezet a félemeletre. Kovácsoltvas korlátjában a szemfülesek egyből kiszúrhatják az MM monogramot. Fejünk felett pedig Albert Raudnitz bécsi festő, aranyozott keretbe foglalt olaj táblaképének puttói tekintenek le ránk.

IMG_2541
IMG_2539
IMG_2470

A félemeleti irodában eredeti velencei tükör díszeleg. A megrendelő itt beszélhette meg a fogadókisasszonyokkal a fotózás részleteit, úgy mint: milyen, hány darab, mekkora fotót szeretne.

Innen faragott lépcsőn jutunk a második emeleti fogadótermébe, ahová gyönyörű, színes Róth Miksa üvegablakon át szűrődik be a fény. A fogadóterem igazi szalonnak volt berendezve: dívány, dohányzóasztal, szőnyegek, függönyök, könyvespolc, szobrok, virágok szolgálták a várakozók kényelmét. A falakon és az asztalra elhelyezett albumokban és képtartókban pedig természetesen a művész munkáit lehetett megcsodálni. A fogadóteremhez öltözők, toalett szobák kapcsolódtak, ahol a megrendelők a felvétel előtt rendbe hozhatták ruhájukat, illetve frizurájukat.

IMG_2482
IMG_2475
IMG_2509

Az egykori szalonból léphetünk az épület szívébe, az utcára néző világos napfényműterembe, amelynek üvegtetejét egykor a fényviszonyoktól függően fekete, sárga vagy kék vásznakkal takarták el. A műterem két végfalán freskókat láthatunk, amelyek nemcsak díszítik a helyiséget, hanem konkrét háttérként is szolgáltak a készülő képekhez. A megrendelő választhatott, hogy szabadtéri, vagy palotabelső hátteret kíván-e portréjához. A legenda szerint az eredeti freskók egy véletlen során kerültek elő, amikor az egyik felújítás során a 90-es években leszedték a tapétákat.

megyünk
IMG_E2496 (1)
IMG_2489

Egy emelettel feljebb ma irodákat és a Pécsi József nevét viselő fotográfiai szakkönyvtárat találjuk. Egykor itt kaptak helyet a technikai helységek. Sajnos csak eddig a szintig látogathattuk meg az épületet, egykor azonban a legfelső két szinten is izgalmas munka folyt.

Az utca felé néző sokszorosító helyiségben zajlott az előhívott negatívok kontramásolása és a nagyítás. Itt volt a festészeti műterem is, ahol az eredetileg barna képeket kérésre kiszínezték, a retusteremben pedig plasztikai műtét nélkül válhattak szebbé és karcsúbbá a lefotózott dámák. A laboratóriumi és a másoló helyiségek e termek mögött kaptak helyet, az emeleteket pedig keskeny képküldő lift kötötte össze.

90302
Forrás: Fortepan

…az első és fő kellék, hogy legelőször és mindenek felett jó fényképészek legyünk, de másodsorban szükséges amaz intelligencia is, mely az elsővel együtt jár, s ha kitartással mindig a közönség érdekét figyelembe vevő körültekintéssel működünk, akkor az erkölcsi sikert kíséri az anyagi siker is, és nem oly nehéz megszerezni egy háromemeletes házat, mit figyelmes és szíves hallgatóimnak egyenként külön-külön szívből kívánok, de azon megjegyzésemmel, hogy ne legyen rajta adósság!

/Mai Manó: Tapasztalataimból – Magyar Fényképészek Lapja, 1899.03.20./
e4be9bdf431827913f4b7bba2613b177_1
Köztérkép – Göröntsér Vera fotója

Mai Manó halála után az épület sokféle funkcióval bírt. Itt üzemelt a híres Arizona Mulató, volt tánciskola, lakóház és működött benne az Autóklub is. Az épület mára azonban ismét visszatalált eredeti szerepéhez, vagy legalábbis fontos szerepet tölt a fotóművészetben. Jelenleg a Magyar Fotográfusok Háza működik az épületben. A szervezet rekonstruálta az egykori fotóműtermet, sőt tulajdonképpen Mai Manó munkásságát is azzal, hogy az épületben teret ad kortárs és történeti fotókiállításoknak és állandó fotográfiai szakkönyvtárnak.


Forrás:

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/tunderi-mezeskalacshazakbol-all-obuda-eldugott-mini-negyede/